epilepszia, nagyroham. eeg, ct, mri, petct, antiepileptikumok, epilepsziaműtét, alternatívgyógymódok, kirekesztés, fejfájás, migrén, pánik, depresszió

Rokkantosítás,Jogosítvány, helyváltoztatás

Az egészségügyi kormányzás/egészségügyért felelős államtitkárság/levele az egészségügyi felülvizsgálatok körüli anomáliákról, és az epilepsziával élők helyzetéről szóló levelünkre érkezett válasza

Ezt hozta nekünk az újév! Átnéztük a karácsonykor előtt elfogadott 2011. évi CXCI. törvényt A megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. Januártól mindenki névre szólóan megkapja, mit kell tennie. Hogyan járnak el ügyében, illetve mikor hogyan zajlik majd a felülvizsgálat. Mindenkinek jelentkezni kell a vizsgálatra aki nem teszi az május után elveszíti mostani járadékát, a többiek az új megállapítás szerinti járadékot fogják kapni. A bizottságot 2 felülvizsgáló szakorvos egy szociális szakember, és egy rehabilitációs szakember illetve egy szakasszisztens alkotja majd. Boldog Újévre úgy néz ki drága sorstársaim, hogy akinél rehabilitációs járadékot állapítanak meg, az azt, azt 3 évig kapja, de hogy utána mi lesz, azt csak a Jó Isten tudja megmondani. Akinél rokkant nyugdíjat, az nem veszíti el a járadékát 3 év után, viszont köteles mindkét csoport a megjelölt időpontokban felülvizsgálatokon részt venni. Ha valaki állást tud szerezni valami csoda folytán annak a munka világában eltöltött idejére a járadék nem folyósítható! Erről a törvényről még sokat fogunk beszélni. Egy biztos lehet bármilyen megszorult helyzetben egy ország, dehogy egy egészségügyi vezetés ilyet támogasson az több mint elfogadhatatlan és most nagyon finom voltam. Tisztelt honanyák és honatyák akik ezt a törvényt elfogadták , vajon elolvasták –e a tartalmát????? Tisztában vannak avval, mit is fogadtak el?? Mivel egyértelmű hogy nem , akkor mért nem kérdezték meg a hozzáértő betegszervezeteket, és ITT NE TESSÉK HIVATKOZNI ARRA ,HOGY DE A SZAKTÁRCA MEGKÉRDEZTE , MERT NEM TETTE, TUDJUK, HISZ MI IS TAGJAI VAGYUNK A 11 FŐT DELEGÁLÓ BETEGSZERVEZETEKBŐL ÁLLÓ, A TÖRVÉNYT ELŐKÉSZÍTENI SEGÍTENI HIVATOTT SZERVEZETEKNEK! Tudják e hogy az epilepsziával való együtt élés mivel jár, vagy az autisták , vagy a depressziósok és még sorolhatnám a sort. E törvény szerint még az is munkaképes és rehabilitálható, aki félkezű, féllábú, tök….len, stb! Nem emlékszem, bár kutakodom történelmi ismereteim között, hogy még egy olyan kormánya lett volna országunknak, mely magára hagyta volna a rászoruló beteg embereket. Szégyen gyalázat! Ezért a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa, ezt a módosítást és törvényt mélyen elítéli, csakúgy mint azokat akik megszavazták! Kedves Barátaink, Sorstársaink! Mint már írtuk átnéztük, átvizsgáltuk a 2011. évi CXCI. törvényt A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról mely itt található: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143417.580810 . Az alapítványunk Tb szakértője Csilla a következőket ajánlja: - Ne várjuk meg a NYUFIG - tól a levelet - A felülvizsgálatot az alábbi helyről letölthetjük, nyomtathatjuk, vagy on line kitölthetjük: https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp - 90 nap van megadva a visszaküldésre. - A felülvizsgálatot kérő lap egyszerűen kitölthető, nem kérnek csak egy-két alapadatot. - Aki 5 évvel a nyugdíj előtt áll vagy már nyugdíjas annak nem kell kérelmezni külön a felülvizsgálatot a bizottságnál. - Aki nem rehabilitálható, vagy állapotát véglegesítették annak a NYUFIG automatikusan átírja a járadékait, /ergo csak más neve lesz a gyereknek/ - Készüljünk fel a bizottság előtti felülvizsgálatra és menjünk el a háziorvosunkhoz, és szerezzük be a szakvéleményeket, epileptológusunktól, neurológusunktól és esetleges más szakorvosainktól, így biztos, hogy leleteink nem lesznek három hónapnál régebbiek, és nem kell az utolsó pillanatokban kapkodni. - Működjünk együtt a bizottság tagjaival két felülvizsgáló szakorvos, egy rehabilitációs szakember, egy szakasszisztens, hisz ők is csak a munkájukat végzik. - Aki rehabilitációs járadékot fog kapni, az a mindenkori minimálbér 30-50%-ra lesz jogosult, - Aki rokkantnyugdíjat fog kapni az a mindenkori minimálbér 30-150%-ra lesz jogosult Az eddigi tapasztalatok alapján a kérelmek csupán egy százalékét találták nem megalapozottnak. Ez nagyon csekély szám. Ezért arra kérünk mindenkit, bár tudjuk ez nehéz, de ne nagyon stresszel jen, mert az növeli egy esetleges roham kialakulását. Remélem tudtunk ezekkel az információkkal segíteni. Kívánunk mindenkinek rohammentes szép napokat!

ROKKANTOSÍTÁS, LESZÁZALÉKOLÁS

2011. évi CXCI. törvény A megváltozott munkaképességû személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

RÉSZLET A "Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az epilepszia betegség felismeréséről, kezeléséről és az epilepsziás betegek gondozásáról"C. TANULMÁNYBÓL 3.2. Súlyossági csoportok (Ajánlás 30 → D) 3.2.1. Súlyos csoport 67-1oo% munkaképesség csökkenést szenvedett csoportba tartoznak azok a betegek, akiknél nagy a rohamfrekvencia, a rohamok megjelenési formája súlyos, psychopathológiai tünetek társulnak, azaz az epilepsziával összefüggésbe hozható életminőség romlása súlyos. 1./ Progrediáló neurológiai tünetek mellett jelentkező tüneti rohamok (pl. stroke, tumor, degenerativ kórformák). 2./ Súlyos neurológiai deficit tünet,- fejlődési rendellenesség, mentális deficit-rohamokkal. 3./ Terápiarezisztens epilepszia szindrómák. 4./ Az epilepsziával összefüggésbe hozható súlyos pszihopatológiai tünetek jelenléte. 3.2.2. Mérsékelten súlyos csoport 4o-67% közötti munkaképesség csökkenés javasolható azoknál a betegeknél, akiknél az epilepszia az életminőséget befolyásolja, de nem rontja súlyos fokban. Rehabilitált munkakör betöltésére alkalmasak. 1./ Egyensúlyban tartható szimplex vagy komplex parciális rohamok 2./ Egyensúlyban tartható idiopathiás generalizált epilepszia szindrómák. 3./ Epilepszia szindrómák mérsékelt pszihopatológiai tünetekkel. 4./ Egyensúlyban tartható epilepszia szindrómák más betegségekkel társulva. 3.2.3.Enyhe súlyosságú csoport Enyhe súlyossági csoport. 4o% alatti munkaképesség csökkenés. Alacsony a rohamrizikó és az epilepsziával összefüggésbe hozható életminőség változás enyhe. Eredeti vagy rehabilitált munkakör betöltésére alkalmasak. 1./ Tudatzavar hiánya, enyhe elemi rohamok. 2./ Tartós tünetmentesség. 3./ Csak provokáló tényezők jelenlétében mutatkozó rohamok. 4./ Speciális rohamformák/ oligoepilepszia, alváshoz kötött rohamok. 3 3. Munkaalkalmasság megítélése alkalmi rohamok esetén (Ajánlás 31 → C) 1./ Önmagára vagy másokra veszélyeztető munkakör betöltésénél 1 éves megfigyelési idő szükséges. 2./ Alkohol-és gyógyszerfüggőségben szenvedő betegeknél az alkalmasság megítélése addiktológus feladata. 3./ Belgyógyászati betegséghez kapcsolódó alkalmi rohamok esetén belgyógyászati szakvizsgálat és véleményezés szükséges. 4./ Egyéb alkalmi rohamok (pl. alvásmegvonást követő) esetén egyedi megítélés szükséges az ismétlődés lehetősége alapján. Leszázalékolások? Egyre több sorstársunk jelzi vissza, hogy az Országos Orvos szakértői Bizottság, a felülvizsgálat után átlag 32-36%-t ad. Ami után, mint tudjuk, semmi sem jár. Magyarországon jelenleg a tartósan munkanélküli epilepsziával élők aránya meghaladja a 80%-ot. Kb. 40% az, akik részben, vagy feltételekkel rehabilitálható. Ezeknek az embereknek esélyük nincs munkaszerzésre. Többségük depressziós, vagy pánikbeteggé válik a kirekesztés és az emberek elfordulása miatt. Csúnya dolog úgy megélhetés nélkül hagyni az epilepsziával élőt hogy esélye se legyen arra, hogy egyáltalán az élet feltételeit biztosítani tudja. Ez mindig lebeg az olyan orvos szeme előtt, aki nem szakorvos, de a sorstársaink életéről dönt egy tollvonással. Ez nem politika, sem egészségügyi szakpolitika , ez pusztán humanitárius katasztrófa mely Magyarországon 150 000 ezer embert érint.(forrás eboc : epilepszia a világban.) A sok furcsaság egyik jele, hogy belgyógyász orvosok döntenek epileptológiai illetve neurológiai esetekben is. Ez számunkra érthetetlen és elfogadhatatlan. Fogalmuk sincs, miként él egy epilepsziás ember. Hogy a rohamok közti idő arra jó, hogy a szervezet regenerálódjon. A testi sérülések elmúljanak. Felvetődik a kérdés, ha a kezelő szakorvosok szerint munkára nem, vagy csak részben alkalmasak, akkor ezeket a véleményeket a bizottságok mért nem veszik figyelembe. Talán illene a bizottságokba neurológus szakorvosoknak is ülni? Szerintünk a válasz nem lehet kérdés. Ezekből adódik, hogy az epileptológus vagy az epilepszia területén jártas neurológus meg tudja ítélni az adott beteg állapotát, életvitelét, rehabilitálhatóságát. Ezek függvényében, nem lenne kitéve az epilepsziás annak, hogy félnie kellene, hogy akár valamilyen járulék, járadék nélkül maradjon, ergo szűkös élete valamilyen szinten biztosított marad. Munkáját illetőleg a szakember, pedig úgy határozza meg, hogy csak olyan munkakörben alkalmazható, melynek végzése közben egy esetleges eszméletvesztéssel járó roham alatt nem kerül, életveszélybe vagy nem árt testi épségének, illetve munkatársainál sem okoz elő balesetveszélyt. Mindezen gondolatok fényében a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa, minden fórumon, minden eszközzel arra bíztatja az első és másodfokú bizottságokat megjárt epilepsziásokat, hogy álljanak ki igazukért, és forduljanak bíróságokhoz. Ma már munkához jutni mind a hat kontinens átlagát véve meghaladja az 50%-ot, míg Magyarországon ez a mutató 10%.Nagy valószínűséggel a per kimenetele nem kérdéseses, de hiú reményeket se szeretnénk táplálni senkiben. A Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa elítéli, és sürgős változtatásra bíztatja az egészségügyi szakállamtitkárságot, hogy az epilepsziával élők háttere megoldott legyen. Ezért az alábbiakat javasoljuk: - hogy már a munkaügyi központokon és rehabilitációs programokon túl is munkanélküli sorstársunk is („készenléti segélyben”) részesüljenek - a munkavállalók különböző kedvezményekhez juthassanak, ha epilepsziával élőt alkalmaznak! - csak olyan munkakörben legyenek, alkalmazva melynek végzése közben egy esetleges eszméletvesztéssel járó roham alatt nem veszélyezteti sem maga sem munkatársai testi épségét. - ha végképp nem tudják alkalmazni, akkor az állam, biztosítsa ellátását, mentálisan, egészségügyileg, szociálisan, pénzügyi ellátásokkal, úgy hogy ne kerüljenek ki a szociális háló védelme alól. A fenti problémák megoldásához, azok kiértékeléséhez, a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa bármikor kész asztalhoz ülni, és a tudásával segíteni a mindenkori egészségügyi szakvezetést A jogszabály ellen A tiltakozó levél itt olvasható!Vagy letölthető A Minisztérium válasza a tiltakozásunkra!

A Minisztérium válaszaPDF formátumban Itt olvasható!Vagy letölthető 2011. január 1-jén lép hatályba

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot az 1. mellékletben foglaltak alkalmazásával kell végezni. (4) Ha az 1. melléklet adott kérdés vonatkozásában a 2. alkalmassági csoportba tartozók részére nem állapít meg szigorúbb rendelkezést, a 2. alkalmassági csoportba tartozóknak az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó rendelkezéseknek kell megfelelniük.” 2. § Az R. 5. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását végző egészségügyi szerv az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatra az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb határidőt is megállapíthat - a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -, ha a közúti járművezető-jelölt vagy a közúti járművezető egészségi állapota azt indokolja. (4) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határideje nem lehet hosszabb a) 5 évnél az 1. melléklet 5.2.3. pontja szerinti esetben, b) 3 évnél az 1. melléklet 5.3.1. pontja szerinti esetben. (5) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét 1 évben kell megállapítani az 1. melléklet 6.1.4. és 6.1.6. pontja szerinti esetben. (6) Az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat határidejét úgy kell megállapítani, hogy az az (1)-(2) bekezdés szerinti, az adott közúti járművezető-jelöltre vagy közúti járművezetőre vonatkozó korcsoportra megállapított időnél hosszabb nem lehet.” 3. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § A közúti járművezető az 5. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni, ha a) a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szervek (személyek) kezdeményezésére az egészségi alkalmasságát megállapító szerv erre felszólította, b) eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, c) látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be, d) az eljáró hatóság - a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló rendeletben meghatározott esetekben - soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot rendelt el, vagy e) esetében súlyos hipoglikémia fordult elő.” 4. § Az R. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK bizottsági irányelvvel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja.” 5. § (1) Az R. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. (2) Az R. Mellékletének megjelölése 2. mellékletre módosul. 6. § Az R. 9. § (2) és (5) bekezdésében a „melléklet” szövegrész helyébe a „2. melléklet” szöveg lép. 7. § (1) (2) Ez a rendelet a vezetői engedélyekről szóló 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - 2009/113/EK bizottsági irányelvvel módosított - III. mellékletének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 29/2010. (V. 12.) EüM rendelethez „1. melléklet a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelethez A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának minimumkövetelményei és az egészségi alkalmasság elbírálásának szempontjai 1. LÁTÁS 1.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 1.1.1. A közúti járművezető-jelölt és közúti járművezető (a továbbiakban együtt: kérelmező) látását meg kell vizsgálni az 1.1.2-1.1.4 pontban foglalt előírások szerint. Ha a látásvizsgálat során kétely merül fel a kérelmező megfelelő látására vonatkozóan, a kérelmezőt szakorvosi vizsgálatra kell beutalni. A szakorvosi vizsgálaton különös figyelmet kell fordítani a következőkre: látásélesség, szemkáprázás, látótér zavarai, látómező, szürkületi látás, csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás, súlyosbodó szembetegségek és vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok. 1.1.2. A központi látás vizsgálatát a két szemen külön-külön, szabványos látásvizsgáló táblával kell végezni. A színlátás vizsgálata Ishihara, vagy más színlátás vizsgáló táblákkal történik. A látótér vizsgálata kézzel, konfrontális vizsgálattal is elvégezhető. 1.1.3. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg: a) a látás csökkenése, b) dioptriaszám túllépése, c) gyakorlati egyszeműség, d) aphakia, e) kancsalság, f) látótérszűkület vagy g) a fényadaptáció kóros voltának gyanúja esetében. 1.1.4. E melléklet alkalmazásában a szembe ültetett lencse nem tekintendő korrekciós lencsének. 1.1.5. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek: a) legalább 0,5-es binokuláris látásélességgel rendelkezik a két szem együttes - szükség esetén korrekciós lencsével segített - használatával, b) látótere vízszintes irányban legalább 120°-os, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé legalább 20°-ot bővül, és c) látótere középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látása nem terhelt. 1.1.6. Az egyik szemre teljes funkcionális látásvesztést szenvedett vagy csak az egyik szemét használó kérelmező esetében az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a) legalább 0,6-es - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik és b) szemész szakorvos igazolja, hogy ba) az egyik szemmel látás már elég hosszú ideje fennáll ahhoz, hogy lehetővé vált az alkalmazkodás, illetve bb) a szem látómezeje normális. 1.1.7. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) bénulásos kancsalságnál friss esetben, amíg a kettőslátás fennáll, b) sötétadaptáció zavara (farkasvakság) esetén. 1.1.8. Az egészségi alkalmasság szemész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg: a) bénulásos kancsalság idült szakában, ha a kettős látás megszűnt, illetve a centrális tekintő térben legalább 20 fokos kettős látásmentes terület alakult ki, b) bénult szem már megszokott eltakarása mellett. 1.1.9. Glaukóma esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. Pupillaszűkítő kezelés mellett az éjszakai vezetést meg kell tiltani. 1.1.10. Veleszületett szemrezgés (a továbbiakban: nystagmus) esetén az egészségi alkalmasság szemész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 1.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 1.2.1. Az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha a kérelmező megfelel a következő feltételeknek: a) legalább 0,8-es - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,5-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre, b) korrekciós lencse használata esetén az egyik szem vonatkozásában sem lehet kisebb a nem korrigált látásélesség 0,05-nál, c) ha korrekciós lencse használata esetén a b) pont szerinti feltétel nem teljesül, az a) pont szerinti minimális látásélességet vagy plusz/mínusz 8 dioptria erősséget meg nem haladó szemüveg által biztosított, jól elviselhető korrekció révén vagy kontaktlencse használatával (nem korrigált látás = 0,05) kell elérni, d) látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és e) a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt. 1.2.2. Ha a kérelmező valamelyik szemének látóképessége jelentősen csökkent, az egészségi alkalmasság csak szemész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg, amely igazolja, hogy a látóképesség csökkenése óta az alkalmazkodáshoz szükséges idő eltelt. 1.2.3. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) bénulásos kancsalság, b) aphakia, c) színlátászavar, d) nystagmus, e) csökkent kontrasztérzékenység, f) korlátozott látómező vagy g) kettőslátás esetén. 2. FÜL-ORR- ÉS GÉGEBETEGSÉGEK 2.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 2.1.1. Nagyothallás esetén az egészségi alkalmasság fül-orr-gégész szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 2.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani süketség esetén. 2.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 2.2.1. Ha a kérelmező hallása csökkent, az egészségi alkalmasság csak fül-orr-gégész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg. 2.2.2. Az egészségi alkalmasság csak fül-orr-gégész szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg gége-megbetegedéseknél, ha azok felső légúti, légzési nehézséggel járnak. 3. MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG 3.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 3.1.1. Az egészségi alkalmasság a 12-13. §-ban foglaltakra is figyelemmel csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező nem szenved olyan mozgásszervi betegségben vagy rendellenességben, amely veszélyessé teszi a gépjármű vezetését. 3.1.2. Törzsmegrövidülés esetében, ha a teljes mérvű körbetekintés akadályozott és a kormány és egyéb működtető berendezések kezelése nem vihető ki teljes biztonsággal, segédeszköz alkalmazása vagy műszaki átalakítás esetén az egészségi alkalmasság megállapítható, ha a megfelelő mértékű körbetekintés, valamint a kormány és a működtető berendezések kezelése biztosítható. 3.1.3. Sebességkorlátozás elrendelése mellett állapítható meg az egészségi alkalmasság a) tetraparézis esetében, ha a két felső végtag izomereje, a vezetéshez szükséges izomcsoportjai megfelelően működőképesek, b) paraparézis esetében vagy c) paraplegia esetében. 3.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 3.2.1. Kötött nyaki gerinc mozgással járó gerincelváltozás esetén kétoldali külső és belső tükör felszerelésével, valamint sebességkorlátozás elrendelése mellett állapítható meg az egészségi alkalmasság. 3.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) bármely eredetű olyan gerincelváltozás esetén, amely korlátozza a gerinc nyaki szakaszának mozgását annyira, hogy a hátratekintés bármely irányban elfordulva a szükséges mértékben nem kivitelezhető, b) törzsmegrövidülés esetén, ha a teljes mérvű körbetekintés akadályozott és a kormány és egyéb működtető berendezések kezelése nem vihető ki teljes biztonsággal, c) tetraparézis esetében, d) paraparézis esetében vagy e) paraplegia esetében. 4. SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK 4.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 4.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) súlyos szívritmuszavarban szenvedők esetében vagy b) nyugalmi állapotban vagy érzelmi hatásra bekövetkező angina pectoris esetén. 4.1.2. Az egészségi alkalmasság csak kardiológus szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg a) szívritmus-szabályozó készülékkel élő vagy b) szívinfarktuson átesett kérelmező részére. 4.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 4.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 5. CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS) 5.1. E rendelet alkalmazásában súlyos hipoglikémia állapítandó meg, ha az egyén külső segítségre szorul. Ha egy 12 hónapos időszakon belül a súlyos hipoglikémia megismétlődik, ismétlődő hipoglikémia fennállását kell megállapítani. 5.2. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 5.2.1. Cukorbetegségben szenvedő kérelmező esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek mellett állapítható meg. 5.2.2. Egészségi alkalmasság csak akkor állapítható meg, ha a cukorbetegségben szenvedő tisztában van a hipoglikémia kockázataival és állapotát megfelelően kontrollálni tudja. 5.2.3. Olyan kérelmező részére, aki tablettás vagy inzulinkezelés (az 5. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt gyógyszeres kezelés) alatt áll, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 5.2.4. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, akinél ismétlődő súlyos hipoglikémia áll fenn. 5.3. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 5.3.1. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres kezelés esetében az egészségi alkalmasság a következő feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg: a) a vizsgálatot megelőző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia, b) a kérelmező teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel, c) az inzulinkezelésre szoruló kérelmező rendszeresen - legalább naponta kétszer vagy a vezetést közvetlenül megelőzően - végzett vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát, d) a kérelmező teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival, és e) a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

6. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK 6.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 6.1.1. Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak neurológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 6.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén vagy b) a biztonságos járművezetést akadályozó, a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből eredő bénulás vagy myopathiás betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén. 6.1.3. A központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből eredő bénulás, vagy myopathiás betegség esetén az egészségi alkalmasság neurológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 6.1.4. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasság akkor állapítható meg, ha neurológus szakorvosi vélemény szerint a kérelmező gyógyultnak tekinthető. E pont tekintetében a kérelmező akkor tekinthető gyógyultnak, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után is teljes rohammentesség áll fenn. 6.1.5. Egyszer vagy többször lezajlott epilepsziás rohamot követően az egészségi alkalmasság csak neurológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén: a) a szakorvosi vélemény epilepsziás megbetegedést bizonyítani nem tudott, b) a lezajlott roham (rohamok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett és c) az EEG eltérést nem mutat. 6.1.6. Vertebrobasilaris keringési zavar esetén az egészségi alkalmasság neurológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg, ha a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak. 6.1.7. Agysérülést és agyműtétet követő egy éven belül az egészségi alkalmasság - lehetőleg a műtétet végző - egészségügyi szolgáltatónál végzett kontrollvizsgálat eredménye és neurológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 6.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 6.2.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) olyan betegség esetén, amely epilepsziás rohamokkal vagy a tudatállapot hirtelen megváltozásával járó egyéb idegrendszeri zavarokkal járhat együtt, b) rosszulléttel járó vertebrobasilaris keringési zavar esetén, c) az arteria carotis rendszer működési zavara esetén, d) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből eredő bénulás esetén vagy e) myopathiás betegség esetén. 7. MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK 7.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 7.1.1. Egészségi alkalmasság csak pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg azon kérelmező esetében, akinél fennáll a következő rendellenességek valamelyike: a) súlyos elmezavar, b) értelmi fogyatékosság, c) intellektushanyatlás progrediáló agyi károsodással, d) organikus eredetű demencia (például Pick-atrophia, Alzheimer-kór), vagy e) a korral járó, súlyos viselkedési probléma; illetve ítélőképességet, viselkedést vagy alkalmazkodóképességet súlyosan gyengítő személyiségzavar. 7.1.2. Lezajlott (gyógyult) paranoid kórkép, skizofréniásnak kórismézett betegség utáni állapot, valamint psychosis maniaco-depressiva esetén egy éves tünetmentesség után az egészségi alkalmasság pszichiáter szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg, ha a szakorvosi vizsgálat nem állapít meg maradványtüneteket. 7.1.3. Rövid ideig tartó, testi megbetegedéshez vagy mérgezéshez társuló átmeneti pszichózisok esetén az egészségi alkalmasság pszichiáter szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg, féléves tünetmentes állapot elteltével. 7.1.4. Egyéb, nem organikus pszichózisok esetén egy éves tünetmentes időszak elteltével az egészségi alkalmasság pszichiáter szakorvos véleményének ismeretében állapítható meg. 7.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 7.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 7.2.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani a) schizophreniásnak kórismézett betegség utáni állapot, b) psychosis maniaco-depressiva, c) rövid ideig tartó, testi megbetegedéshez vagy mérgezéshez társuló átmeneti pszichózisok vagy d) egyéb, nem organikus pszichózisok esetén. 8. ALKOHOLFOGYASZTÁS 8.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 8.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező alkoholfüggőségben szenved. 8.1.2. Azon kérelmező számára, aki korábban alkoholfüggőségben szenvedett, egészségi alkalmasság addiktológus vagy pszichiáter szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 8.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 8.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 9. PSZICHOTRÓP ANYAGOK ÉS GYÓGYSZEREK FOGYASZTÁSA 9.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 9.1.1. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani, ha a kérelmező rendszeresen, nem terápiás céllal használ pszichotróp anyagokat. 9.1.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani azon kérelmező esetében, aki bármilyen formában rendszeresen, terápiás céllal használ a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a járművezetésre. 9.1.3. A 9.2.1. pontban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszer-kombinációra, amely káros befolyást gyakorol a járművezetői képességre. 9.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 9.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak. 10. VESE-RENDELLENESSÉGEK Bármelyik alkalmassági csoportba tartozó azon kérelmező számára, aki súlyos veseelégtelenségben szenved, egészségi alkalmasság csak belgyógyász vagy nefrológus szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 11. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 11.1. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 11.1.1. Azon kérelmező számára, aki a járművezetői képességet befolyásoló szervátültetésen vagy implantáción esett át, az egészségi alkalmasság csak szakorvosi vélemény ismeretében állapítható meg. 11.2. A 2. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások 11.2.1. A vizsgálatot végzőnek mérlegelnie kell azokat az 1. alkalmassági csoport esetében felmerülőkön túli járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.”

"Epilepszia és gépjárművezetés Hazánkban az epilepsziával élők jelentős része magángépjárművet vezet. Az epilepszia kezelhetővé válása és a nemzetközi gyakorlat vezető szempontjainak átvétele ezt lehetővé teszi. Az érvényes szabályozás szerint a családorvos kezében van az engedélyezés, ugyanakkor epilepsziában jártas ideggyógyásszal kell megkonzultálnia a kérdést. A fő szempontok a következők. Két, egymással nem mindig egybehangzó érdeket kell figyelembe vennünk. Egyrészt azt, hogy a közlekedésben résztvevőket az esetlegesen bekövetkező epilepsziás rohamok nem veszélyeztethetik, ugyanakkor azonban azok az epilepsziás betegek, akik tartósan rohammentesek, nem eshetnek el a gépjárművezetéssel járó előnyöktől, amelyek sokszor alapvető egzisztenciális érdeket képviselnek. Amennyiben a beteg gyógyszeres kezelés ellenére nem rohammentes, nem vezethet gépkocsit. Kivételes esetekben viszont, pl. amennyiben a rohamok csak éjszakai alvásban jelentkeznek, vagy a rohamokat figyelmeztető előjelek előzik meg, amelyek lehetőséget biztosítanak a félrehúzódásra, egyéni mérlegelés lehetséges. A szabályozás (2011 óta érvényes módosított változat) külön rendelkezik az első (személygépjármű kategória) és a második (hivatásos jogosítvány) vezetési csoport esetében. Első (személygépjármű) kategória: Olyan epilepsziás rohamok esetén, amelyek bizonyítottan csak bizonyos kiváltó tényezők hatása alatt jelentkeznek (alkalmi epilepsziás rohamok), EEG eltéréssel nem járnak és egy éves gyógyszervédelem nélküli türelmi idő után is fennáll a rohammentesség, a vezetés egy év után (epileptológus szakember bevonásával) engedélyezhető. Bizonyított epilepszia esetén a vezetés gyógyszeres rohammentesség bekövetkeztével engedélyezhető. Ebben, az epilepszia típusa szerint - a rohamok visszatérésének különböző kockázata miatt - eltérően dönthetnek a szakemberek. Idiopátiás generalizált epilepszia esetén, az engedély általában egy év után megadható, folyamatos gyógyszerelés mellett. Más típusú epilepsziáknál ez a türelmi idő több, 2-3 év lehet. Megint más eset, ha epilepsziás roham(ok) más agyi megbetegedés tüneteként jelentkeznek (pl. stroke, vagy terhességi toxémia, stb) . Ilyenkor is egy év, gyógyszervédelem nélküli időszak után engedélyezik a vezetést. Második (hivatásos jogosítvány) kategória: Gyógyszeres kezelésre szoruló epilepsziás beteg nem kaphat ilyen jogosítványt. Kizárólag 5 év (3 gyógyszerrel + 2 gyógyszer nélkül) után lehet egy gyógyult epilepsziás betegnek ilyen típusú jogosítványt szereznie. Amennyiben hivatásos jogosítvány birtokában valakinek alkalmi epilepsziás rohama jelentkezik,(nem ritka jelenség), csak 3 éves gyógyszermentes állapotban letöltött rohammentesség után adható vissza a jogosítvány." forrás: Prof. Dr. Halász Péter, Váraljai Réka epilepszia.hu