Bejelentés


A MEPÉK alapítvány oldala












Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek
KARKÖTŐ

Kórházak, neurológusok, epileptológusok,EEG laboránsok jelentkezését várjuk,az ország egész területéről akik EPILEPSZIA feliratú karkötőt adnának/osztanának/ ingyen a betegeiknek A karkötőt a Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa biztosítaná. Jelentkezni Magyar Epilepsziával Élők Alapítványnál /Mészáros László/ 6351 Bátya Kossuth 62 címen vagy email :meszaros.laszlo@eboc.hu tel 9-től 17 ig 06 78 468 023


Szavazás


Linkek



Fontos jogszabályok , törvények

Magyar Epilepsziával Élők Alapítvány napi tevékenysége és friss hírei a facebook oldalunkon követhető!

Katt ide

A legújabb szociális ellátásokkal kapcsolatos változások,információk,felvilágosítás a Magyar epilepsziával élők facebook oldalán és fórum oldalunkon folyamatosan frissülnek
MI MENNYI 2018 BAN forrás: kormányhivatal
MI MENNYI 2017-ben(forrás Tolna Megyei Kormányhivatal )

MI MENNYI 2016 BAN forrás meosz

MI MENNYI 2015-ben(forrás Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja)

Szociális ellátások 2014-2015
Mi MENNYI 2014forrás: Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

MI MENNYI 2013-ban(forrás NOE)
MI MENNYI 2012_BEN (forrás weborvos)
Pénzbeli ellátások rendszerével kapcsolatos változások 2012
Szociális ellátások 2011(mi mennyi?)
Szociális ellátások 2010.
Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen szerteágazó. Bizonyos ellátások az időskorúakat érintik, mások a megváltozott munkaképességűeket, a fogyatékosokat, a gyermeket nevelő családokat, a hajléktalanokat. Nehezíti a tájékozódást a jogszabályok gyakori változásán túl az is, hogy az ellátások igénylése és megállapítása különböző szervek hatáskörébe tartozik. A jelenleg igénybe vehető ellátásokról szóló tömör összefoglalóval az eligazodást szeretnénk megkönnyíteni. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az ellátások bemutatásánál jelezzük a vonatkozó jogszabályt, továbbá feltüntetjük a jogosultak körét és a juttatás összegét. 1. 1993. évi III. törvény ellátásai Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás 1. Rendszeres szociális segély 37/B.§ * az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 2010-ben 28.500 Ft, Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy az 55. életévét betöltötte, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Családok támogatásáról szóló törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy - a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel, rendszeres szociális segélyre jogosult, feltéve, hogy a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át (2010-ben 25.650 Ft) és vagyona nincs. A fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a jogosultság megállapítása, és a segély összeg meghatározásánál is ez kerül figyelembevételre. A települési önkormányzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul. Forma/összeg A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét.(60.236 Ft) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 2009. november 15-től az aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatás míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. . Rendelkezésre állási támogatás 37.§ Az aktív korúak ellátására jogosult személyt arra az időtartamra, amikor - közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy -olyan képzésben vesz részt, amelyhez keresetpótló juttatást részére nem állapítottak meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A települési önkormányzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 80%-os mértékben hozzájárul hozzájárul. Összege: A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, 2010-ben 28.500 Ft. 2009. november 15-től egy családban egyidejűleg csak egy rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy lehet. 3. Időskorúak járadéka 32/B.§ - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, (2010-ben 22.800 Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, (2010-ben 27.075 Ft) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át (2010-ben 37.050 Ft) A települési önkormányzat jegyzője Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul hozzájárul. - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2010-ben 22.800 Ft) - az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a (2010-ben27.075 Ft ) - az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (2010-ben 37.050 Ft) A jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a járadék összege a fenti összegek és a jogosult havi jövedelmének különbözete. 4. Lakásfenntartási támogatás 38.§ 1. normatív alapú 2. alanyi jogú 3. méltányosságból megállapított helyi lakásfenntarási támogatás 1.Támogatásra normatív alapon jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2010-ben 42.750 Ft) feltéve hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége - az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2010. évben 450 Ft, - a normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság - ha a háztartásban egy személy lakik, 35 nm - ha a háztartásban két személy lakik, 45 nm - ha a háztartásban három személy lakik, 55 nm - ha a háztartásban négy személy lakik, 65 nm - ha négy személynél több lakik a háztartásban, az előző pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 2.Támogatásra jogosult az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy. 3.Az önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét a jogosultság jövedelmi határát, egyéb feltételeit. A települési önkormányzat képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben – kivéve helyi lakásfenntartási támogatás – hozzájárul. Összege minimum 2.500 Ft 5. Adósságkezelési szolgáltatás 55.§ Az önkormányzat lakhatást segítő adósság-kezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt akinek az adóssága meghaladja az 50.000 forintot akinek legalább 6 havi tartozása van a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjak, közös költségek, lakbérhátralékok, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből (illetve abból átváltott szabadfelhasználású kölcsönből) fennálló hátralék esetében. Feltétel: adósságkezelési tanácsadáson való kötelező részvétel A települési önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, polgármester Az önkormányzat rendeletében szabályozza az adósságkezelési szolgáltatás részletes szabályait. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 90%-os mértékben hozzájárul. Mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 300.000 Ft, a lakás-hitel hátralékok bizonyos eseteiben 600.000 Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy havi részletekben az adós vállalásától függően. 6. Ápolási díj 40.§ A tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását vállaló nagykorú hozzátartozó ellátása. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, ill. 18 év alatti tartósan beteg. Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt 18 év feletti tartósan beteg. A települési önkormányzat jegyzője, valamint méltányossági jogkörben az önkormányzat képviselő-testülete, a háziorvos igazolása és szakvéleménye alapján. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés 75%-os mértékben – kivéve méltányosságból megállapított ápolási díj – hozzájárul. A súlyosan fogyatékos, valamint a 18. életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél kevesebb nem lehet (28.500Ft), A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a (37.050 Ft), A 18 év feletti tartósan betegeknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál (22.800 Ft), kevesebb nem lehet. Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 9,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül 7. Átmeneti segély 45.§ A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt. Átmeneti segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A települési önkormányzat képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése. Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. 8. Temetési segély 46.§ Aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti. A települési önkormányzat Polgármestere. Az önkormányzat költségvetése. Változó pénzösszeg, de a segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. II. természetben nyújtott szociális ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg a) pénzbeli ellátás helyett 1. Lakásfenntartási támogatás 38.§ az I/3. pontban leírtak szerint például: közüzemi díjak térítése, tüzelőutalvány 2. Átmeneti segély 45.§ az I/6. pontban leírtak szerint A települési önkormányzat képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul. például: élelmiszer, tankönyv biztosítása, gyermek-intézmény díjainak kifizetése, 3. Temetési segély 46.§ az I/7. pontban leírtak szerint temetési költségek átvállalása b) természetbeni ellátások 1. Köztemetés 48.§ A települési önkormányzat képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése, melyhez a központi költségvetés hozzájárul A haláleset szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere gondoskodik az elhunyt személynek az eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 2. Közgyógyellátás 49.§ Az egyéni havi gyógyszerkeret 2010-ben legfeljebb havi 12.000 Ft, az eseti keret évi 6.000 Ft a) Alanyi jogon: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott, központi szociális segélyben részesülők, rokkantsági járadékban, I., II., csoportú rokkantságuk alapján nyugellátásban, illetve baleseti nyugellátásban részesülő, és az aki, vagy aki után eltartója, szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül. A települési önkormányzat jegyzője. Központi költségvetés A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott * egyes gyógyszerekre, gyógyszerkerete erejéig * gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre (ideértve a javítás költségeit is), valamint * az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra. b) Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a regionális egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja (2010-ben 2.850 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010-ben 28.500 Ft), egyedül élő esetén 150%-át (2010-ben 42.750 Ft) A települési önkormányzat jegyzője. c) Méltányossági alapon: A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak A települési önkormányzat jegyzője. Központi költségvetés + az önkormányzat költségvetése. 2. 1993. évi III. törvényben szabályozottakon kívüli ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Rokkantsági járadék 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet A 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg. A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni. A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság. Központi költségvetés Egységes, jelenleg havi 33.330 Ft 2. Átmeneti járadék 387/2007.(XII.23.) Korm.rend. Átmeneti járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodása (2007.12.31-ig 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és keresőtevékenységet nem folytat, vagy kereső tevékenységet folytat, de az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át. Azon személy esetében, - akinek átmeneti járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy - aki az átmeneti járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, az átmeneti járadékot a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint kellett megállapítani, illetve tovább folyósítani. Ezen személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2010. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság Központi költségvetés A jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél. 3. Rendszeres szociális járadék 387/2007. (XII.23.) Korm. rend. Rendszeres szociális járadékra az a személy jogosult, akinek legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása(2007.12.31-ig: 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és keresőtevékenységet nem folytat, vagy kereső tevékenységet folytat, de a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át. Azon személy esetében, - akinek a rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy - aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a rendszeres szociális járadékot, a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint kellett megállapítani, illetve tovább folyósítani. Ezen személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2010. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság. Központi költségvetés A 2010. január 1-jét követően megállapításra kerülő ellátás havi összege: 27.000 Ft Azok esetében, akik a 62. életévüket 2010. december 31-ig betöltik 31.360 Ft 4. Bányász dolgozók egészség-károsodási járadéka 387/2007. (XII.23.) Korm. rend. A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, és - saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, és - a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és - a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető kereset-kiegészítésben vagy átmeneti kereset-kiegészítésben részesült. A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át. Azon személy esetében, - akinek a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy - aki a bányász dolgozók egészségkárosodási járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a járadékot, a 2007. december 31-én hatályos szabályok szerint kellett megállapítani, illetve tovább folyósítani. Ezen személyek járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2010. december 31-éig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság, folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság Központi költségvetés A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának havi összege a megállapításkor megegyezik a járadék megállapítását megelőzően folyósított kereset-kiegészítés, átmeneti kereset-kiegészítés összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa (85.500 Ft 5. Vakok személyi járadéka 6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet, 1032/1971. (VII. 14). Kormányhatározat 2001. július 01-től nincs új megállapítás 18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (1 év), ill. véglegesen elvesztette. Folyósítja a Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága Központi költségvetés Havi összege:15.360 Ft 6. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés 89/1990. (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.] 1998. január 01-től nincs új megállapítás Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670 Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság Központi költségvetés Összege: 20.410 Ft 7. Házastárs utáni jövedelempótlék 89/1990 (V. 1.) MT rendelet [187/1997. (X.31.) Korm. rendelet 12. § (4) bek.] 1998. január0 1-től nincs új megállapítás Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság Központi költségvetés Összege: 14.160 Ft. 8. Cukorbetegek támogatása 18/1987. (XII. 24.) EüM rendelet 2000. január 01-től nincs új megállapítás Annak állapították meg, aki rendszeres inzulin vagy perorális antidiabetikus kezelt és 70. évét betöltötte, vagy I-II. cs. rokkant, vagy a kiemelten kezelt csoportba tartozik. Központi költségvetés Összege: 100Ft 9. Szépkorúak jubileumi köszöntése 255/2008.(X.31.) Kormány rendelet 2010. évben - a 95. életévüket betöltők és - a 96-99 évesek, vagyis az 1915-ben, illetőleg az 1911 és 1914 között született szépkorúak részére, 2011. évben - a 90 és a 91-94 évesek, vagyis az 1921-ben, illetőleg - az 1917. és 1920. között születettek a 95 évesek, azaz az 1916-ban született személyek részére - a 100. évesek, vagyis az 1911-ben született szépkorúak részére jubileumi juttatás kerül kifizetésre. a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) az esedékesség évét megelőző év november 1-jéig adatszolgáltatásért megkeresi a szépkorú személyt, majd az adatokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak átadja, amely a jubileumi juttatást az adatátvételt követő 15 napon belül, de legkorábban az esedékesség évének januárjában folyósítja. Központi Költség-vetés 2010. évben - a 95. életévüket betöltők és a 96-99 évesek, vagyis az 1915-ben, illetőleg az 1911 és 1914 között született szépkorúak részére 95.000 forint, - a 100 évesek, azaz az 1910-ben született személyek részére 100.000 forint, 2011. évben -a 90 és a 91-94 évesek, vagyis az 1921-ben, illetőleg az 1917. és 1920. között születettek részére 90.000 forint, -a 95 évesek, azaz az 1916-ban született személyek részére 95.000 forint, - a 100. évesek, vagyis az 1911-ben született szépkorúak részére 100.000 forint jubileumi juttatás kerül kifizetésre. 10. Mozgás-korlátozottak közlekedési támogatása 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet A súlyosan mozgáskorlátozott személy (3. évet betöltött, a közlekedési támogatás igénylése esetén 1 évet betöltött) ha az egy főre jutó, tárgyévet megelőző év havi átlag nettó jövedelme a tárgyév január 1-jén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szeresét (71.250 Ft) nem haladja meg. Formái: gépkocsiszerzési támogatás gépkocsi-átalakítási támogatás közlekedési támogatás A települési önkormányzat jegyzője. Központi költség-vetés Szerzési támogatás: a gépjármű vételárának 60 %, max. 300.000 Ft, Átalakítási támogatás: max. 30.000 Ft, Közlekedési támogatás alapösszege 7.000 Ft/év. Életkortól és aktivitástól, valamint kiskorú nevelésétől függően 7.000- Ft - 28.000 Ft - inaktív személy: 7.000 Ft, - kiskorú ellátásáról gondoskodik: 10.500 Ft, - aktív korú,tanul vagy dolgozik 24.500 Ft, - aktív korú, tanul vagy dolgozik és kiskorú ellátásáról saját háztartásában gondoskodik: 28.000 Ft. 11. Parkolási igazolvány 218/2003.(XII.11.) Korm. rendelet Parkolási igazolványra jogosult az, aki - súlyos mozgáskorlátozott, - látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista, - 2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja. A lakóhely szerint illetékes okmányiroda. Központi költség-vetés 12. Fogyatékossági támogatás 1998. évi XXVI. tv. 22.§ Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos mozgásszervi fogyatékos autista, illetőleg halmozottan fogyatékos és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Magyar Állam- kincstár Regionális Igazgatósága. Központi költség-vetés Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a (18.525 Ft) abban az esetben, ha látási fogyatékos értelmi fogyatékos mozgásszervi fogyatékos, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a (22.800 Ft) abban az esetben, ha halmozottan fogyatékos, vagy értelmi fogyatékos, vagy mozgásszervi fogyatékos, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik 13. Baleseti járadék 1997. évi LXXXIII. tv. 57.§ Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg. Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. A szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár. A lakóhely szerint illetékes Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság Egészség-bztosítási Alap A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. A baleseti járadék összege a fent meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. 14. Álláskeresési járadék 1991. évi IV. tv. 25.-29.§ Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresési járadékot állapít meg annak a személynek, aki -álláskereső, -az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, -rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Állami Foglal-koztatási Szerv Központi költségvetés Összegét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege - a folyósítási időtartam feléig, de legfeljebb 91 napig az így meghatározott járadékalap 60%-a, - a folyósítási időtartam második szaka-szában a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-a. 15. Álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§ Az álláskereső kérelmére álláskeresési segélyt állapítanak meg, ha - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg, és annak folyósítási idejét kimerítette és a kérelmét az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetésétől számított 30 napon belül benyújtotta. Ebben az esetben a segély folyósításának időtartama 90 nap, ha az álláskereső az ötvenedik életévét betöltötte 180 nap vagy - álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és álláskeresési járadékra nem jogosult. A segély folyósításának időtartama ebben az esetben 90 nap vagy - a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette. A segély ebben az esetben a nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható. Állami Foglal-koztatási Szerv Központi költségvetés Összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40%-a. Ha az átlagkereset az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege az átlagkeresettel megegyező összeg 16. Képzési támogatás 1991. évi IV. tv. Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs járadékban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. Állami Foglalkoztatási szerv Központi Költségvetés Képzési támogatásként - az a)-b) pontban, valamint e)-g) pontban meghatározott személy részére kereset-kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése; - c)-d) pontban meghatározott személy, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. A kereset-kiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét. 17. Vállalkozói járadék 1991. évi IV. tv. 2010. 01.01-től az egyéni és társas vállalkozó részére a feltételek fennállása esetén álláskeresési járadékot állapítanak meg. 18. Krízishelyzetbe került személyek támogatása 136/2009. (VI.24.) Korm. rend. A támogatás megállapítása iránti igényt 2009. augusztus1-je és 2010. január 31-e között lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. Támogatásra jogosult a nagykorú személy, ha - a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó összegét nem haladta meg, - részére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján nem folyósítanak öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, özvegyi nyugdíjat, árvaellátást, szülői nyugdíjat, baleseti hozzátartozói nyugellátást, bányásznyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, szolgálati nyugdíjat, előnyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot, és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát, és - a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény következtében a családja mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került. Krízishelyzetnek minősül: súlyosan veszélyeztető krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező - a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette, - jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent, - lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztő-részlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy - egészségi állapota indokolja, vagy - -2009. november 15-én a lakó- vagy tartózkodási helyeként a kérelmében megjelölt lakcímen a villamosenergia-ellátásból lakossági fogyasztóként - az egyetemes szolgáltató 2008. szeptember 30-át követően hozott döntése eredményeként - ki van kapcsolva és az érintett ingatlanon a vezetékes gázszolgáltatás sem érhető el, vagy abból 2009. november 15-én lakossági fogyasztóként szintén ki van kapcsolva. Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság a helyi önkormányzat jegyzőjének felterjesztése alapján Krízis Alap A támogatás összege legalább 20.000 forint, legfeljebb 50.000 forint, illetve különös méltánylásra okot adó körülmény fennállása esetén legfeljebb 100.000 forint. Fix, 50 ezer Ft összegű természetbeni támogatást igényelhet az, akinek háztartásában nem vehető igénybe semmilyen fűtési célú vezetékes energiaforrás (áram, gáz). 3. Gyermekek után járó ellátások az 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások (Családok támogatásáról) Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Anyasági támogatás 1998. évi LXXXIV.tv. 29.§-tól. Az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett terhesgondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott) Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága Központi költség-vetés az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a (64.125 Ft), ikergyermekek esetén gyermekenként a 300% -a (85.500 Ft) 2. Gyermek-gondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. 20.§ A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő,(ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte) a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. Nagyszülő 2001. május 1-től jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek - első életévét betöltötte, továbbá - gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint - szülei a GYES-ről lemondanak és - egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe. Méltányosságból A Kincstár vezetője megállapíthatja: a gyermeket nevelő személynek: ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja: a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható. A 2010. április 30-át követően született gyermekek esetén a gyermekgondozási segélyt a gyermek második életévének betöltéséig lehet megállapítani. (A gyermekgondozási segély folyósítási idejének csökkentése az iker gyermekeket, valamint a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőket nem érinti.) Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága Központi költség-vetés Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, 28.500 Ft. Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, 57.000 Ft. 9,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül. 3. Gyermeknevelési támogatás (GYET) 1998. évi LXXXIV. tv. 23.§-tól. Jogosult az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti. 2010. május 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint a 2010. április 30-át követően született gyermekekre tekintettel a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől nyolcadik életévének betöltéséig állapítják meg. A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet napi 4 órában lehet folytatni, illetve időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága Központi költség-vetés Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (28.500- Ft). (9,5 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül) 4. Családi pótlék 1998. évi LXXXIV.tv. 6.§-tól Jogosult: - a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, - az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (továbbiakban együtt szülő) - a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, - a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után - a még nem tanköteles, - tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, - középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23.életévének betöltéséig) a saját háztartásában nevel gyermekre tekintettel - az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte, - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermek-védelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után - a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után, továbbá jogosult lesz a fentieken túl: Családi pótlékra saját jogon jogosult - a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személy, - az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú személy, - akinek mindkét szülője elhunyt - akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házas-társától különélő szülője elhunyt, - aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, - aki szülőjével nem él egy háztartásban. Magyar Állam- kincstár Regionális Igazgató-sága Központi költség-vetés Az ellátás havi összege: egy gyermekes család esetén 12.200 Ft egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén 14.800 Ft 5. Magasabb összegű családi pótlék 1998. évi LXXXIV. tv. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos: az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is. Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága Központi költség-vetés Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 23.300 Ft Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén esetén 25.900 Ft 18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 20.300 Ft,
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások 1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv. 40.§ Jogosult a biztosított anya, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét). 2010. május 1-jétől terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és - a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy - a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Regionális egészségbiztosítási pénztár illetve a munkahelyi kifizetőhely. Egészség-biztosítási Alap A folyósítás utólag történik. 2. Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. 43. – 50. § Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban egy éven át. Egy évig azonban csak akkor jár a táppénz, amennyiben az igénylő keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően legalább egy évig folyamatosan biztosított volt. Aki a biztosítási jogviszonya megszűnte után válik keresőképtelenné, legfeljebb 30 napig részesülhet táppénzben. Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy rokkantsági nyugellátásra, illetőleg rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás mértékének megállapítását. Társadalom-biztosítási kifizető-helyek vagy regionális egészség-biztosítási pénztár. Egészség-biztosítási Alap A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-nak harmincad részét (2010-ben 9.800 Ft), a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150%-nak harmincad részét (2010-ben 3.675 Ft). 3. Gyermekápolási táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. 43.§-tól A biztosított szülő jogosult: egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetőleg ápolása esetén , 1 éves koráig, egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig, három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át, hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át. Az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely. Egészség-biztosítási Alap A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-nak, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150%-nak harmincad részét. 4. Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv. 42/A.§ Jogosult: 1.A biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. 2. A terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet nem lehet folytatni (napi 4 órában sem), kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást. 2010. május 1-jétől gyermekgondozási díjra jogosult - a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, - a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely. Központi költség- vetés és Egészség-biztosítási Alap A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a 9,5 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra 1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény 1992. évi XXII. tv. 138/A.§ Az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Ikergyermekek születése esetén is 5 munkanap munkaidő-kedvezmény jár az apa részére. A munkáltató. Központi költségvetés A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. 2. Gyermekek után járó pótszabadság 1992. évi XXII. tv. 132.§ (2). A pótszabadságot nyilatkozatuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti A munkáltató Mértéke: a gyermek 16 éves koráig egy gyermek után 2 két gyermek után 4 kettőnél több gyermek után össszesen 7 nap pótszabadság illeti meg a szülőt. 3. Családi adókedvezmény 1995. évi CXVII. tv. 40.§. A családi pótlékra jogosult három vagy több gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám, valamint a várandós nő vagy házastársa. A kedvezmény igényelhető: akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, akit a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek, aki a családi pótlékot saját jogán kapja, aki rokkantsági járadékban részesül, a magzat után. Központi költségvetés három vagy annál több eltartott esetén eltartottanként havi 4.000Ft. 4. Ingyenes tankönyvellátás 2001. évi XXXVII. tv. 8.§. Ingyenes tankönyvre jogosult : - tartósan beteg - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadélyozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) - három vagy többgyermekes családban él, - nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény: A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után. Igénybejelentés alapján az iskola igazgatója. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesít minden tanulót. Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztő hatályú (kivéve a határidőn túl keletkezett igényjogosultság esetét). Központi költségvetés 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott szociális rászorultságtól függő ellátások ( a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ) a). Pénzbeli ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 19.§ Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult: a. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át 39.900 Ft ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek b. akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át 37.050 Ft az a.) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A helyi önkormányzat jegyzője Központi Költségvetés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság lehetőséget biztosít: - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - a pénzbeli támogatásnak (évi két alkalommal) - ingyenes tankönyv igénybevételére. 2. Pénzbeli támogatás 20/A.§ A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága - 2010. július 1-jén fennáll, július hónapban 5.800 Ft, továbbá ha - 2010. november 1-jén fennáll, november hónapban 5.800 Ft pénzbeli támogatást állapít meg gyermekenként. A helyi önkormányzat jegyzője Központi Költségvetés 2010-ben 5.800 Ft 3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21.§ Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A helyi önkormányzat képviselő-testülete. Az önkormányzat költségvetése. Mértékét az önkormányzat rendeletében határozza meg. Természetben is nyújtható. 4. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,valamint pótlék 20/B.§ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha - a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék), vagy időskorúak járadékában részesül. A helyi önkormányzat jegyzője Központi Költségvetés A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a 2010-ben, mely 6.270 Ft. A jegyző annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága - 2010. július 1-jén fennáll, július hónapban 8.400 Ft, továbbá ha - 2010. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400 Ft pótlékot állapít meg gyermekenként. 5. Óvodáztatási támogatás 20/C.§ Az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője , aki - a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, - gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, - akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, - önkéntes nyilatkozatot tesz – amennyiben mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, akkor mindkét szülő – arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A helyi önkormányzat jegyzője Első alkalommal 20.000 Ft Második alkalommal 10.000 Ft Első alkalommal nyújtható természetben 6. Gyermektartásdíj megelőlegezése 22.§ Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. (57.000 Ft) Gyámhivatal a bírósági határozat alapján. Központi Költségvetés A bíróság által meghatározott összeg, a tartás részbeni biztosítása esetén annak legalább 50%-a. 7. Otthonteremtési támogatás 25.§ Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek - legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és - készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítása nem számít bele. Egyéb feltételek megléte esetén három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vétel is jogosít a támogatás igénybevételére. Gyámhivatal. Központi költségvetés Az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el - a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, - a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, - az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. 8. Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye 148.§ Térítési díjkedvezményre jogosult: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek három vagy többgyermekes családban élő gyermekek tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek A kedvezmény megállapításához közös háztartásban élőként kell figyelembe venni. a 18 éven aluli a 25 évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve nappali tagozaton tanuló, valamint életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket Megállapítja az intézmény-vezető. Központi költségvetés Gyermekétkeztetés esetén - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, az 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, - fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, gyermek az intézményi térítési díj 100%-át - a fentiek alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át - három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani . A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Nem jár a tanulónak kedvezmény azon étkeztetésére, amely kedvezményre - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött - tanulói szerződése alapján már jogosult. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermek-otthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A települési önkormányzatoknak a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott gyermek-étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére vagy elengedésére is van lehetősége, melyhez állami támogatásban részesül b). Természetben nyújtott ellátások Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21.§ Ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került A helyi önkormányzat képviselő-testülete. A központi költségvetés és az önkormányzat költségvetése. - tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, - a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, - tandíj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve - egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. 4. Az 1997. évi LXXXI. törvény fontosabb ellátásai A társadalombiztosítási nyugellátásról Típus Jogosultság Ki állapítja meg? Forrás Forma/összeg 1. Öregségi teljes nyugdíj 1997 évi LXXXI. tv. 7.§ A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatár betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban. Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Alap Az elismert szolgálati idő alapján és – az 1988-tól a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetből számított – a figyelembe vehető havi átlagkeresetből kerül megállapításra. 2. Öregségi résznyugdíj 1997 évi LXXXI. tv. 7.§ (3) bek. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban. Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Alap Az elismert szolgálati idő alapján és – az 1988-tól a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetből számított a figyelembe vehető havi átlagkeresetből kerül megállapításra. 3. Előrehozott öregségi nyugdíj 1997 évi LXXXI. tv. 18/A.§ /1./bek. 18/B.§. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, sem itthon, sem EGT – államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban. A fentieken túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult: a) az a 37 év szolgálati idővel rendelkező, biztosítási jogviszonyban nem álló nő is, aki aa) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte, ab) 1955-ben született és 61. életévét betöltötte, ac) 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte, ad) 1957-ben született és 62. életévét betöltötte, ae) 1958-ban született és a 6

Üzenetküldés
Kérjük javaslataiddal, ötleteiddel, segítsd közös munkánkat! Üzeneteket eboc@eboc.hu, címre várjuk

E-mail címed:
Szöveg:







Keresés a honlapon







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!